2013. 06. 01.

B-vitamin

A B-vitamin csoport több különböző hatású vitaminból áll. Az egyes vitaminokat számokkal látták el, hogy könnyebben megkülönböztethetőek legyenek. 


A B1-vitamin (tiamin) a csoport leghosszabb múlttal rendelkező tagja. Ha tiaminhoz akarjuk juttatni szervezetünket, akkor a legjobb források, a bennük található mennyiség szerinti sorrendben: spárga, római saláta, gomba, spenót, napraforgómag, tonhal, zöldborsó, paradicsom, padlizsán és kelbimbó. Ezek mellett a friss élesztőben is jelentős mennyiség található belőle. A B1-vitamin hiánya a szénhidrát- és az aminosav-anyagcserét befolyásolja leginkább negatívan. Két legismertebb hiánybetegsége a beriberi és a Wernicke-Korsakoff szindróma. A beriberi magyarra fordítva a „Nem tudok, nem tudok” kifejezést jelenti. 

Ez is jól mutatja azt, hogy a betegség az idegrendszert vagy a kardiovaszkuláris rendszert támadja meg. Sajnos ez a betegség még ma is nagy számban fordul elő Délkelet-Ázsiában. Ennek oka az egyoldalú táplálkozás, esetükben a hántolt rizs kizárólagos fogyasztása. 

A riboflavinként is ismert B2-vitamin az egyik legismertebb a vízben oldható vitamok közül. Szerepe az oxidációs-redukciós láncban jelentős, de fontos energiatermelési, antioxidációs és haj- bőr- és körömvédő faktor is. A B2-vitamin legjobb forrása a gomba, a különféle májak, a spenót, a római saláta, a spárga, a brokkoli és a különböző tejtermékek.

A B3-vitamin, azaz a niacin az egyik legellenállóbb és legstabilabb vízben oldódó vitamin, így a főzés hatására bekövetkező csökkenés még a 10%-ot sem éri el. Két fő feladata van az emberi szervezetben: egyrészt redox rendszerek koenzimjeiként funkcionál, másrészt az energiatermelésben vesz részt. A legnagyobb mennyiségben gombában, tonhalban, borjúmájban, lepényhalban, spárgában, csirkehúsban, lazacban és a tenger gyümölcseiben található meg.

A pantoténsavat vagy más néven B5-vitamint 1933-ban fedezték fel. Neve a görög „pantos”, azaz „mindenhol” szóból ered. Ez a szervezetben való széleskörű előfordulására utal. Fontos a szénhidrát-, fehérje- és zsíranyagcserében. Jelentős szerepe van egyes vegyületek kialakításában és a toxikus anyagok lebontási folyamataiban. Ideális forrása a gomba, a karfiol, a brokkoli, a borjúmáj, az olajos magvak, a paradicsom, az eper és a tojás.

A B6-vitamint piridoxinként is ismerhetjük. Nagy mennyiségben tartalmazza a spenót, a zöldpaprika és a zöldspárga, de jó forrása a tonhal, a karfiol és a fokhagyma is. Hiánya pellagrás nyelv- és bőrtüneteket, a perifériás idegek gyulladását, vérszegénységgel és idegrendszeri zavarokkal járó epilepsziás görcsöket okozhat.

Hasonlóan a pantoténsavhoz, szintén az 1930-as években fedezték fel. 

A B7-vitamint vagy más néven biotint az emberi szervezet is termeli. Az élelmiszerekben szabad és kötött formában egyaránt megtalálható. Nagy mennyiségű biotin található a mángoldban, a római salátában, a paradicsomban és a sárgarépában. Szintén sok B7-vitamin található a mandulában, a tojásban, a hagymában, a káposztában, az uborkában és a karfiolban. 

A folsav vagy folát, azaz a B9-vitamin jelentős mennyiségben a római salátában, spenótban, spárgában, borjúmájban, petrezselyemben, brokkoliban és lencsében fordul elő. Nevét a latin „folium” szóból kapta, mely levelet jelent. A B9-vitamint először spenótból állították elő 1941-ben. Hiánytüneit Herbert kísérletei nyomán ismerhette meg az egész világ, amikor a kutató több hónapon keresztül folsavban szegény diétát folytatott. 

A B12-vitaminnal (kobalaminok) kicsit más a helyzet, mint az eddigiekkel. Ez a vitamin “valódi” növényekben nem, csak algákban és baktériumokban, illetve állati eredetű ételekben lelhető fel. Fő forrása a máj, a tengeri halak és a különféle húsok. Kifejezetten jó hatása van a szervezetre, erős roboráló. A belekben kb. 20-szor annyi keletkezik belőle, mint amennyi egyébként a táplálékkal a szervezetbe kerül. Az esetek többségében B12-vitaminhiány akkor lép fel, ha nem képződik a kobalaminokat szállító ún. intrinsic-faktor, így a táplálékban jelen lévő vitamin nem tud bejutni a 
szervezetbe.

Viszonylag kevéssé ismert a B13-vitamin, mely az orotsav nevet viseli. Egyes vizsgálatok szerint megvéd bizonyos májműködési zavaroktól, a korai öregedéstől, és elősegíti a sclerosis multiplex kezelését. Hiánytünete egyelőre nem ismert. Különböző gyökérzöldségekben és a tejsavóban lelhető fel.

Még kevesebbet lehet hallani a B15-vitaminról, azaz a pangámsavról vagy a laetrilről (B17-vitamin).

A pangámsav a sörélesztőben, a hántolatlan rizsben, a hántolatlan gabonában, a tökmagban és a szezámmagban fordul elő. A laetril az elmúlt évek legellentmondásosabb vitaminja, hatásait sokan vitatják. Előállítása főként gyümölcsök magvából történik.

Dr. Thurzó Sándor Phd - Tudományos tanácsadó






Néhány ember tesz, azért hogy megtörténjen 
Néhány ember figyeli, hogy megtörténjen
Más emberek csak ülnek és csodálkoznak 
Mi történik?





Te szeretnél ezen változtatni?
Ha tudni akarod, hogy hogyan, nagyon szívesen elmondom neked


Kérlek, ezt a mezőt is legyél szíves kitölteni!

Kérjlek, ezt a mezőt is legyél szíves kitölteni!

Kérjlek, ezt a mezőt is legyél szíves kitölteni!


Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése