Az A-vitamin szerepéről már Kr. e. 1500-ban tudtak a kínaiak, persze ők ekkor még nem voltak tisztában azzal, hogy a máj és a méz fogyasztásának többek között éppen az A-vitamin okozza pozitív hatásait.
Ugyanezt írta le Guilleaume a 16. században.
Az A-vitamin felfedezéséhez egészen 1906-ig kell visszamennünk az időben. Ekkor még csak azt állapították meg, hogy szénhidrátok, fehérjék és zsírok mellett más anyagokra is szüksége van az emberi szervezetnek a megfelelő működéséhez. A retinolt tudományos körökben végül 1917-ben Elmer McCollum írta le. Vele közel egy időben, Lafayette Mendel és Thomas Burr Osborne is analizálta a vegyületet a Yale Egyetemen. Még további 20 évet kellett ahhoz várni, hogy sikerüljön előállítani. A kísérletet végző Paul Karrer ehhez halolajat használt fel. Szintetikus formában elsőként 1947-ben hozták létre Hollandiában.
Az A-vitamint retinolként, retinálként vagy retinolekvivalensként is ismerik. Gyakran említik hámvédő vitaminként, és természetesen látáserősítő hatásáról is már számtalan cikk született. Az úgynevezett provitaminokból a szervezetben is képződhet A-vitamin. A leginkább elterjedt ilyen jellegű előanyagokként, azaz provitaminokként a különböző karotinoid vegyületek ismertek, melyek közül a bétakarotin a legaktívabb. A vegyület pl. a sárgarépában, a sütőtökben, a mangóban vagy a sárgabarackban található meg nagyobb mennyiségben. Szükség esetén a karotinoidok változó hatásfokkal ugyan, de képesek A-vitaminná alakulni a bélrendszerben.
A béta-karotin erős antioxidáns hatása szintén jól ismert.
Az A-vitaminnak fontos szerepe van a szervezet több folyamatának működésében is. Így hozzájárul a csontok egészséges fejlődéséhez, az immunfolyamatok és a fertőzések elleni belső védelmi rendszer megfelelő működéséhez. Részt vesz a bőr és egyéb szövetek fenntartásában, a gyermekeknél a zavartalan növekedést segíti, és jelentős szerepe van a csontok egészséges fejlődésében is. A leggyakoribb tünetek a következők: különféle bőrproblémák, illetve a látás minőségében bekövetkező romlás.
Mekkora a javasolt napi mennyiség?
Az A-vitamin szükségletet különböző formában fejezik ki. A szakirodalom általában mikrogrammban (µg) vagy IU-ben (International Unit) fejezi ki mennyiségét. Az IU vagy magyarul NE (Nemzetközi Egység) használata egyre elterjedtebb. 1 NE A-vitamin egyenlő 1 µg retinollal, 2 µg olajjal felvett béta-karotinnal, 12 µg egyéb formában bevitt béta-karotinnal vagy 24 µg egyéb provitaminnal.
Érdekes kérdés a hasznosulás mértéke: amíg a táplálékkal bevitt A-vitamin 70-90%-a, addig a karotinoknak mintegy 20-50%-a hasznosul. Ahhoz, hogy az A-vitamin vagy annak elővitaminjai felszívódjanak, természetesen szükség van zsírok vagy olajok jelenlétére is. Kutatások szerint az E-vitamin is kedvezően befolyásolja a táplálékkal felvett A-vitamin hasznosulását.
A javasolt napi mennyiséget, valamint a túlzott bevitelt kifejező UL-értéket az alábbi táblázat mutatja be. Az értékek µg/fő/nap mennyiségben értendők.
Mit fogyasszunk, ha A-vitamint szeretnénk szervezetünkbe juttatni?
A különböző állati belsőségek (szív, máj és vese) mellett a tojássárgája, a tengeri halak, a tej és a tejtermékek a legjobb A-vitamin források. Nagy mennyiségben tartalmazza provitaminját a sütőtök, a kajszi- és a sárgabarack, a sárgarépa, a paraj, a sárgadinnye és a paprika. Természetesen az egyéb sárga, piros, vagy zöld színű zöldségek és gyümölcsök is jelentős mennyiségű béta-karotint és karotinoidokat tartalmaznak.
Érdekesség, hogy a paradicsomban található, karotinoid típusú vegyület, a likopin nem képez A-vitamint lebomlásakor.
Dr. Thurzó Sándor Phd - Tudományos tanácsadó
Forrás: www.flavonmax.hu
Néhány ember tesz, azért hogy megtörténjen
Néhány ember figyeli, hogy megtörténjen
Más emberek csak ülnek és csodálkoznak
Mi történik?
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése